|
 |
|
|
|
|
Mező#8 d5-ön (3+1) |
Aki kezd, nyer (4+4) |
Döntetlen (3+2) |
Megoldás |
||
1.Vc8+ Ke7 2.Kf5 Kf7 3.Kg5 Ke7 4.Kg6 Kd6 5.Kf6 Kd5 6.Kf5 Kd6 7.Vc7+ Kd5 8.Vc5#
Szén József a ma már divatja múlt mezőmatt műfajban is jelentőset alkotott. Számára a feladványköltészetben való elmélyülés örömet és kikapcsolódást jelentett a gyakorlati játék mellett. |
1. Kd1-e2!! Szén szerint az egyetlen nyerőlépés. 1. - Ke8-d7 2. Ke2-f3 Kd7-c6 3. a2-a4 h7-h5 4. c2-c4 f7-f5 5. Kf3-g3! Kc6-b6 6. b2-b4 g7-g5 7.a4-a5+ Kb6-a6 8.c4-c5 h5-h4+ 9.Kg3-h3 f5-f4 10.c5-c6! f4-f3 11.b4-b5+ Ka6-a7 12.b5-b6+ Ka7-a6 13.c6-c7+ Ka6-b7 14.a5-a6+ nyer.
1.a2-a4? h7-h5 2.c2-c4 Ke8-e7 3.a4-a5 Kd7-c6 4.Kd1-e2 f7-f5 5.Ke2-f3 h5-h4 6.Kf3-f4 Kc6-c5 7.Kf4-f3! Kc5-c6! 8.Kf3-f4 döntetlen.
Ez a változat dönti meg Maróczy Géza elméletét, mely szerint az 1.a2-a4 kezdés is nyerésre vezet.
|
Szén mutatta ki először, hagy ebben a pozícióban, valamint, ha a királyok az f6 és e8, a g6 és f8 vagy a h6 és g8 mezőkön állnak, s a többi bábok ennek megfelelően eltolatnak, a futótöbblettel rendelkező fél nem kényszerítheti ki a mattot.
Portisch Lajos a mai sakkpedagógiához igazodva fejlesztette tovább Szén egykori felfedezését:
"A döntetlen állás lényege az, hagy a királyok huszár oppozícióban, a sötét király a világos futóval azonos színű mezőn, a bástyák pedig a királyoktól számított szélesebb aldalon állnak: 1. Bb8+, Bc8 2. Bb7, Bc2 3. Bh7, Kc8 stb. és sötét kielégítően védekezhet."
Portisch Lajos- Sárközy Balázs: 600 végjáték. - Sport, 1973. (569. ábra.)
|
A Párizs elleni diadalt kivívó triumvirátus (Lőwenthal János Jakab, Grimm Vince és Szén József) szellemi feje 1805. július 7-én született, †1857. január 13.
Szén az első külföldön szereplő magyar sakkmester, tőle maradtak ránk a legrégibb magyar játszmafeljegyzések, ő az első magyar feladványszerző és végjátékkutató, akit az egész világon a sakk egyik legnagyobb hérosza gyanánt Staunton, Anderssen, Kieseritzky, Falkbeer stb. mellett emlegették...
Szén maga köré tömörítette Pest legjobb sakkozóit. A kört vagy legalábbis körszerű sakkéletet ettől kezdve számíthatjuk.
Ő maga nem csupán a gyakorlati sakkozásban és az elmélyült elemzésben lelte örömét, hanem szívesen mozgott a feladványköltészet világában is.
Az akkoriban különösen kedvelt
mezőmatt ugyan mára már kiment a divatból, figyelmet érdemel ez a munkássága is (Ke5/Ke8).
Az itt bemutatásra kerülő végjáték tanulmánya (Kd1/Ke8) nemcsak világhírűvé vált, hanem mai szemmel nézve is kitűnő iskolapélda a tempójáték tanulmányozására és gyakorlására.
A tanulmányt Szén fellépéséig döntetlennek tartották, a magyar mester azonban kimutatta, hogy döntő jelentősége van a kezdő lépésnek.
Londoni és párizsi útján, az akkori idők szokásainak megfelelően, számos fogadást is nyert állításának gyakorlati igazolásával. Ezzel olyan hatást ért el, hogy Walker György mester ezt a tanulmányt közölte címlap illusztrációként az 1846-ban megjelent tankönyvének a címoldalt megelőző műlapján a következő megjegyzéssel: "Difficult exercise by Herr Szen of Hungary" (A magyarországi Szén úr nehéz tanulmánya). A tanulmány részletes elemzését, a kiegészítő feladványokkal együtt ld. "magyar sakktörténet 1, 75-77.old."
Szén elmélyült elemzői munkásságának állít maradandó emléket a sakkelmélet egykori enciklopédiája, a ,,Bilguer" azzal, hogy a Ke6/Kd8 hadállást az ő nevén hozza.
A történeti krónika szerint lenyűgöző az a türelem, amellyel Szén József a parányi különbségek nyújtotta esélyek mesgyéjén haladt.
 |