+- (3+4) |
+- (9+9) |
-+ (2!+2) |
Megoldás |
||
1.Bg8 Bc1 2.Bg4+! Ka3! 3.Kh5! Bc8 4.Bg8 Bc1 5.Bg3+! Ka2 6.Kh4! Bc8 7.Bg8 Bc1 8.Bg2+ Kb1 9.Kh3 Bc8 10.Bg8 Bc1 11.Kh2 nyer.
Richard Réti-->
|
A (Bilek-Pitksar/Tallin, 1957) partiban következett a tanulmányba illő kettős vezéráldozatot bemutató 48.c8V!! azonnali nyerő lépés (1-0). 48.- Vxb2-re az újdonsült vezér elfoglalja a 7. sort és sötét részéről a matt védhetetlen. 48.- Bxc8-ra 49.Vb7 ugyanúgy mattig megy.
A sakkszerzés, a tábla melletti versenysakkhoz hasonlóan, a sakk-kultúra szerves része.
Heltai Jenő alábbi meséje azoknak szól, akik nem így gondolják, és értetlenül tekintenek a sakkszerzésre:
A két teve Az út szélén állt az egypúpú teve a borzzal. Arra jött a kétpúpú teve. A borz röhögni kezdett. - Láttad, milyen csúnya két púpja van? - kérdezte az egypúpútól. - Két púpja? - csodálkozott ez. - Én csak egyet látok. Ott hátul. - Hát az ott elöl? Az talán nem púp? - Már hogy volna púp? Az egy szépen, merészen ívelt hát. Az nekem is van.
| A Réti-feladvány ismeretében kérdésünk a következő: a világos király leesett a tábláról, s a feladványt bemutató mester azt találta mondani tanítványainak, hogy akárhová teszitek vissza a világos királyt, az állás - világos kezdőlépéssel - mindenképpen döntetlen. Vajon igaza volt-e a Mesternek? <--Bilek István Nem volt igaza, mert több olyan mező is van, (az a8-f8-f4-b4 által határolt területen belül) amelyről, ha világos indul, nyer. Ezen kívül van egy mező (a1) a táblán, amelyre nem áll az alku. Ez az egyetlen mező amelyre a Réti-féle Teknős-manőver fehér vesztét okozza! |
Budapesten született 1932. augusztus 11-én,
† 2010. március 20.
A sakkjáték nemzetközi nagymestere, háromszoros magyar bajnok, kilencszeres olimpikon. Szakvezetőként részese volt az 1978-as Buenos Aires-i világraszóló sakkolimpiai győzelemnek, az 1980-as máltai ezüstéremnek.
Sakk szakíró. 1952-től közölt cikkeket a Sakkéletben és külföldi lapokban. 1983-tól sakkrovatokat vezetett.
Az "Örökös sakkban" és más könyvek szerzője és társszerzője. Az MTV-ben sakk-előadássorozata volt 1976-1988 között. 1994-ben Maróczy-díjat kapott. Játszmáiban - sakkszerzői vénája is lévén - számos partit nyert és mentett meg feladványszerű kombinációival.
Rendkívüli képességeit a tanulmányszerzés területén is megcsillogtatta.
Kh6/Kb4 állású műve a Sakkélet 1971. évi versenyén I. díjat kapott. A szerző igen finom eszközökkel "tempózza ki" a sB h1-re törekvését.
A Kh2/Kh8 (Bilek-Pitksar/Tallin, 1957) hadállású partiban Bilek nagymester következett és nem mindennapi, kettős vezéráldozatot bemutató lépéssel azonnal nyert.
A K?/Ka6 Bilek-tanulmány ötlete a
Réti-féle remekmű ismeretében született, ahol a vK a h8 mezőn áll. Ez utóbbi
követelménye: sötét indul és világos mégis döntetlent ér el.
"Réti csodálatos végjátéka, meglepő felfedezése, a nyúl és a teknősbéka történetére emlékezteti az embert.
A lassú teknős utoléri a virgonc nyulat:
1.– h5 2. Kg7 h4 2. Kf6 h3 Ha sötét Kb6-tal próbálkozik, akkor 3.Ke5!! h3 4.Kd6 h2
5.c7 és remis! 3. Ke7!! és 3. – h2-re 4. c7 Kb7 5. Kd7 megmenti a lassúnak tetsző Teknős a fogadást. Zseniális. Első látásra lehetetlennek látszik az ügy, de az értéktelennek látszó c6-gyalogos segítségével világos megmenekül a vereségtől."
(Bilek István)
"Ifjú koromban azt hittem, hogy minden problémát csak kombinatív úton lehet megoldani, s mikor már világbajnok voltam sem tudtam teljesen függetleníteni magam ettől a szemlélettől."
(Aljechin)